A 2011. évi CLXV. törvény, amely a Polgárőrségről és a polgárőri tevékenységről rendelkezik,  lehetővé tette, hogy a közbiztonság és a közrend fenntartásában részt venni kívánó állampolgárok önkéntes társadalmi szerveződés formájában polgárőr egyesületeket hozzanak létre és ezen egyesületek a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervezetekkel és a lakossággal való együttműködés keretében – a törvényben meghatározott keretek között – alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, a bűnmegelőzésben való közreműködés, a közterületi járőrszolgálat figyelőszolgálat és jelzőőri tevékenységet lásson el, ezen felül közreműködjön rendkívüli veszélyes helyzetek megelőzésében és következményeinek elhárításában, hátrányos helyzetben lévő személyek védelmében, az állampolgárok javai, állami és önkormányzati vagyon megóvásában, a rendezvények helyszínének biztosításában és a helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési, közbiztonsági, baleset-megelőzési bizottság munkájában.

E célok megvalósítása érdekében a Szegvári Polgárőr Egyesület Közgyűlése 2015. május 23. napján az alábbi alapszabályt fogadta el:

 

A L A P S Z A B Á L Y

 

 

  1. I.Fejezet

 

 

Általános rendelkezések

 

1./ Az Egyesület neve: Szegvári Polgárőr Egyesület

2./ Az Egyesület székhelye: 6635 Szegvár, Szabadság tér 2.

3./ Az Egyesület működési területe:  

Szegvár Nagyközség közigazgatási területe, továbbá annak a polgárőr egyesületnek a működési területe, aki megfelel a 2011. évi CLXV. törvényben foglaltaknak, és akivel a Szegvári Polgárőr Egyesület együttműködési megállapodás keretében közösen lát el polgárőri tevékenységet.

 4./ Az egyesület jogállása:

A Szegvári Polgárőr Egyesület önálló jogi személyiséggel rendelkező polgárőr egyesület, amely a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv.) 4. § (1) és (3) bekezdés, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályiról szóló 2011. évi CLXV. törvény (továbbiakban Ptv.) 7. § (1) bekezdés és a 30. § (1) bekezdés, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény(továbbiakban Ptk.) 3:63. § (1) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel alkotja alapszabályát.

Önálló ügyintézői és képviseleti szervvel, valamint önálló költségvetéssel rendelkezik, továbbá társult tagja kíván lenni a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségnek és az Országos Polgárőr Szövetségnek.

5./ Jelképei:

 

cmke            a.) Emblémája (logója):

 Felül a külső öthatod körívben

Szegvári Polgárőr felirat,

            középen elhelyezkedő belső ovális mezőben

            látható Szegvár nagyközség címere, melyet két

          oldalról  stilizált kéz rajzolatok fognak közre, alul egyesület        

            felírat  található.

Az Egyesület pecsétje és bankszámlája:

                                                            a./ Polgárőr Egyesület Szegvár

                                                b./ Szegvári Polgárőr Egyesület

                                                      6635 Szegvár, Szabadság tér 2.

                                                      Adószám: 18459076 – 1-  06

                                                      Bankszám: 57200062 - 10006966

                                               c./ Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, Szegvári kirendeltség

                                                    bankszámlaszám: 57200062 - 10006966

Az Polgárőr Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem fogad el, illetve azoknak támogatást nem nyújt.

II. Fejezet

 

Az Egyesület céljai és feladatai

 

6./ A Polgárőr Egyesület kiemelt célja és alapfeladata:

            

7./ A célok megvalósítása érdekében végzendő feladatok:

a./ A helyi közrend és közbiztonság védelme,

b./A bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot és
                 figyelőszolgálatot végez,

c./ Közúti baleset helyszínén, valamint bölcsődék, óvodák, iskolák közvetlen közelében
                jelzőőri tevékenységet lát el.

d./ A bűncselekmények elkövetését elősegítő és a közbiztonságot veszélyeztető   
                körülményekről tájékoztatja a rendőri és más intézkedésre jogosult szerveket.

e./A bűnügyileg és közbiztonságilag fertőzött és veszélyeztetett területeken a személyi
                biztonság, az ingó és ingatlan vagyontárgyak védelme érdekében járőrszolgálatokat
                szervez.

f./A tetten ért bűnelkövetőket haladéktalanul átadja a legközelebbi rendőri szervnek, vagy
               rendőrnek.

g./Jelzést ad a gyermek- és fiatalkorúak értelmi, erkölcsi, testi fejlődését súlyosan      
                veszélyeztető eseményekről, amikor bűnmegelőző és közbiztonsági jellegű védő, óvó
               intézkedések megtételét tartja szükségesnek.

h./A bűnmegelőzés és a közbiztonság érdekében reklám és propaganda tevékenységet
                folytat.

i./A lakosság felé bűnmegelőzési jellegű oktató, felvilágosító, tanácsadó tevékenységet    
              végez, együttműködve a helyi rendőri szervekkel.

8./ A Polgárőr Egyesület az előzőekben meghatározott alapfeladatán felül a következő kiegészítő feladatokat végzi:

a./ katasztrófavédelemben való közreműködés,

b./ rendezvények helyszínének biztosítása,

c./ a bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában való közreműködés,

d./ a körözött tárgyak és személyek felkutatásában való közreműködés,

e./ önálló, valamint közös feladat – vagy szolgálat ellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítése

9./ Az alapfeladat és a vállalt kiegészítő feladat ellátásának feltétele:

A 2011. évi CLXV. törvény 4. §-a alapján az alapfeladatot az egyesület csak akkor láthatja el, ha a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást köt és az egyesület tagja az Országos Polgárőr Szövetségnek.

A vállalt kiegészítő feladatok ellátását az egyesület, a helyi önkormányzattal, katasztrófavédelem területi szervével az együttműködési megállapodásban rögzítheti.

III. Fejezet

 

A tagsági viszony keletkezése, megszűnése

 

 

10./ Az egyesületnek rendes pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek:

Az egyesület rendes tagja lehet minden 18. életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű, magyar állampolgár, vagy Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki mint az egyesület leendő tagja önként vállalja a polgárőr szolgálat ellátását és kötelezőnek ismeri el az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott Szolgálati és Etikai Szabályzatot. Megismerte az egyesület alapszabályát, azt elfogadta, és vállalta annak betartását, az egyesület ügyintéző és képviseleti szervével együttműködik és fizeti a tagsági díjat.

A tagság önkéntes, a rendes tagok jogai egyenlők.

A belépni szándékozó rendes tagjelölt az egyesület elnökségének benyújtott belépési nyilatkozattal kérheti a tagfelvételt.

11./A rendes tag felvételéről az elnökség határozattal dönt, erről az új tagot értesíti, egyben elrendeli az új tag adatainak a tagnyilvántartásban történő felvételét. Ha az elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasítja, az elutasítás ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezhet a tagjelölt.

12./ Az egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, amely a társadalmi bűnmegelőzés és vagyonvédelem területén támogatja az egyesület tevékenységét, a vele kötött külön megállapodásban foglaltak alapján. A pártoló tag felvételéről az elnökség határozattal dönt, elutasítás esetén 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezhet az elutasított pártoló tagjelölt.

A rendes és pártoló tagfelvétel esetében a közgyűlési határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

13./ Tiszteletbeli taggá választhatja a közgyűlés azt a személyt, aki az egyesület céljainak eléréséért végzett munkájával érdemeket szerzett. Tiszteletbeli taggá választható az a külföldi állampolgár is, aki szakmai tevékenységével, vagy az egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásával jelentős érdemeket szerzett.

14./ A tagsági viszony megszűnése:

A tagsági viszony megszűnik kilépéssel, tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, kizárással, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, az egyesület megszűnésével és a tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával.

           

a./ Kilépéssel,mind a rendes és pártoló tag akkor szünteti meg a tagságát, ha írásban az elnökségnek a kilépését bejelenti. A kilépést írásban az elnökségnek kell benyújtani. Rendes tag esetében a tag egyidejűleg köteles a nála lévő formaruhával és polgárőri igazolvánnyal elszámolni. A tagsági viszony az írásbeli kilépési nyilatkozat elnökséghez történő megérkezésével szűnik meg.

b./ Tagsági jogviszony egyesület általi felmondása: Amennyiben a tag a tagság alapszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel, írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

c./ Tag kizárása:A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartását sértő magatartása esetén az elnökség – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

Kizárással szűnik meg a tagsága mind a rendes és pártoló tagnak, ha a rendes és pártoló tag legalább fél évig neki felróható okból nem vesz részt a polgárőr egyesület munkájában, az alapszabályban meghatározott kötelezettségét sorozatosan megszegi vagy méltatlanná válik a polgárőrséget megtestesítő eszméhez. Az elnökségnek kizárással kell megszüntetni a tag tagsági viszonyát, ha büntetett előéletűvé válik, vagy a közügyek gyakorlásától eltiltották, vagy cselekvőképességét elveszti.

            A kizárásról az elnökség határozattal dönt. A kizárást kimondó határozat meghozatala előtt az elnökségnek biztosítania kell a kizárás alá vont tag védekezéshez való jogát oly módon, hogy a kizárás előtt az elnökségnek meg kell hallgatnia és biztosítani kell, hogy az érdemi védekezését, bizonyítékait előterjessze. Az elnökség csak ezt követően dönthet a kizárás kérdésében.

Az elnökség a kizárásról szóló határozatát írásba foglalja, és azt indokolja. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A kizárt tag a kizáró határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a közgyűléshez nyújthat be fellebbezést. 

           

d./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésévelmegszűnik a tagsági viszony. Ilyen esetben a hozzátartozóknak a tag formaruháját és polgárőr igazolványát az egyesületnek vissza kell szolgáltatni.

      e./ Az egyesület megszűnésével,ha végelszámolási vagy felszámolási eljárásban  egyesület megszűnését megállapították.

            f./ Tiszteletbeli tagtagsági viszonya megszűnik, ha a közgyűlés az adományozott címet visszavonja.

IV. Fejezet

 

A tagok főbb jogai és kötelezettségei

 

15./ A polgárőrrel szemben támasztott elvárások

            a./ Aktívan vegyen részt egyesületének munkájában, vállaljon szerepet a mozgalom célkitűzéseinek megvalósításában, a polgárőr szolgálat teljesítésében.

            b./ Tekintse fontos feladatának a szűkebb és tágabb környezetében élők egymás iránti tiszteletre, megbecsülésre ösztönzését, az egymás érdekeit figyelembe vevő korrekt emberi   kapcsolatok kialakítását.

            c./ Ápolja a polgárőr mozgalomra és az egyesület életére jellemző bajtársi szellemet, Képviselje a közbiztonság érdekeit minden társadalmi fórumon, a bajba jutott társainak  nyújtson minden törvényes eszközzel segítséget.

            d./ Támogassa a közbiztonság fenntartása érdekében hivatásszerűen tevékenykedő állami, önkormányzati szervek munkáját, működjön közre a közösség érdekeit szolgáló   kezdeményezések felkarolásában.

            e./ Ne képviseljen olyan nézeteket, eszméket, amelyek a lakosság nyugalmával, a közbiztonság fenntartásával ellentétesek.

f./ Vegyen részt a környezetében észlelt, a társadalmi együttélést megzavaró, annak normáiba ütköző magatartásformák, jelenségek megelőzésében, működjék közre azok elhárításában.

16./ A rendes polgárőr kötelezettségei:

            a./ Az egyesület által felvállalt feladatok megvalósítása érdekében aktív tevékenységet   folytasson.

            b./ A polgárőr szervezetek saját és használatra kapott vagyontárgyait, gépkocsiját a tőle   elvárható gondossággal óvja meg, azokat rendeltetésszerűen használja.

            c./ Az általa észlelt vagy tudomására jutott bűncselekményekről, vagy a közbiztonságra káros következményekkel fenyegető cselekményről, az abban eljárni illetékes hatóságot haladéktalanul értesítse.

            d./ Felkérésre segítséget nyújtson az eljáró hivatalos szervek munkájához.

            e./ A rendvédelmi vagy más szervekkel történő együttműködés során tudomására jutott állami vagy szolgálati titkot megőrizze.

            f./ Az egyesület Alapszabályát és a Szolgálati és Etikai Szabályzatot betartsa.

            g./ Az éves tagdíjat megfizesse.

            h./ Az egyesület alapszabályát és az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartsa.

            i./ A tisztségre történő választása esetén a legjobb képességei szerint a feladatot ellássa.

17./ A rendes polgárőr tag jogai:

            a./ Jogosult részt venni az egyesület közgyűlésén, jogosult kérdések megvitatását kezdeményezni, a közgyűlés napirendjéhez hozzászólni, az egyesület rendezvényein részt     venni, ott a nyújtott szolgáltatásokat vagy kedvezményeket igénybe venni.

            b./ A döntésekben szavazati joggal részt venni.

            c./ Az új tag felvételére javaslatot tenni.

            d./ Választhat és választható az egyesület szerveibe, az ügyintéző és képviseleti tisztségekre. 

            e./ Észrevételt, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület szerveinek működésével kapcsolatosan, felvilágosítást és tájékoztatást kérhet az egyesület tevékenységéről.

             f./ Betekinthet az egyesület irataiba.

18./ A pártoló tag kötelezettségei:

Köteles az általa vállalt támogatást nyújtani. Az egyesület célkitűzéseit támogatni.         

A pártoló tag jogai:Jogosult részt venni az egyesület közgyűlésén és véleményt nyilvánítani, az egyesületi rendezvényeken részt venni és az ott nyújtott támogatást igénybe venni, a döntésekben szavazati joga nincs, nem választhat és nem választható tisztségre.

19./ Az egyesület tiszteletbeli tagjának kötelezettsége:

            a./ Az egyesület fejlődését, céljainak elérését elősegíteni.

            b./ Az egyesület Alapszabályát és az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani.

            c./ Az egyesületet népszerűsíteni.

d./ Az egyesület és az állami szervek, az egyesület és a lakosság együttműködését elősegíteni.

20./ Az egyesület tiszteletbeli tagja jogosult:

            a./ Tanácskozási joggal részt venni az egyesület közgyűlésén, jogosult hozzászólni, az  egyesület céljai és feladati körébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni.

            b./ Javaslatot tenni, véleményt nyilvánítani az egyesület valamennyi szervének működésével kapcsolatosan.

            c./ Jogosult az egyesület rendezvényein részt venni és a nyújtott szolgáltatásokat igénybe  venni.

 

 

 

V. fejezet

 

Az Egyesület szervezete és működése

 

21./ Az egyesület szervei: a közgyűlés és az elnökség.

22./ Az egyesület közgyűléseaz egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik.

23./ A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése;

l) az éves tagdíj meghatározása.

           

24./ A közgyűlés működése

a./ Az egyesület elnöke a közgyűlést évente legalább egyszer köteles összehívni. Akkor is köteles összehívni, ha azt a felügyelőbizottság, vagy a tagok 1/3-a az ok és cél  megjelölésével írásban kéri, vagy a bíróság elrendeli.

Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fenti bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlés összehívása oly módon történik, hogy az egyesület minden tagját írásban a közgyűlés időpontját megelőző 8 nappal köteles értesíteni.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) a jogi személy nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban figyelmeztetni kell a tagokat, hogy amennyiben a közgyűlésen nem jelennek meg, úgy a meghívóban feltüntetett későbbi időpontra összehívott közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. A döntéshozó szerv üléseit az elnök, mint levezető elnök vezeti. A közgyűlés az egyesület jelenlévő tagjai közül kettő személy jegyzőkönyv hitelesítőt és kettő személy szavazatszámlálót választ.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

b./ A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. A tagok a      közgyűlésen csak személyesen vehetnek részt, a pártoló tagok képviselőjük útján is. A rendes          tagokat egy szavazat illeti meg a határozathozatal során. A közgyűlés határozatát nyílt           szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Nyílt szavazással történik a        tisztségviselők megválasztása is. Szavazategyenlőség esetén az elnök köteles egy        esetben újra szavazást elrendelni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot             elvetettnek kell tekinteni.

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

c./ A jelenlévő tagok 2/3-ának egybehangzó szavazata szükséges

-        a tagdíj megállapításához és módosításához,

-        az évi költségvetés meghatározásához,

-        az éves beszámoló elfogadásához.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

           

d./ A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyvet az elnök és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a közgyűlésen elhangzottakat, a javaslatokat és a közgyűlés által meghozott határozatokat. A   közgyűlésen résztvevőkről jelenléti ívet kell készíteni, amely a jegyzőkönyv melléklete.

 e./ A közgyűlésen meghozott határozatokról külön nyilvántartást, úgynevezett Határozatok Tárát kell vezetni, amelyben szó szerint fel kell tüntetni a közgyűlés által elfogadott határozatot és rögzíteni kell a szavazás eredményét.

  f./ A meghozott határozatokat az érdekelteknek írásban 15 napon belül kézbesíteni kell.

 25./ Az egyesület elnöksége

 Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az elnökség négy főből áll, elnökből, elnökhelyettesből, titkárból és szolgálatvezetőből. Az elnököt, elnökhelyettest, titkárt és a szolgálatvezetőt a közgyűlés nyílt szavazással választja 4 évi időtartamra. Az elnökség tagjai (elnök, elnökhelyettes, titkár, szolgálatvezető) újraválaszthatók. Az elnökség tagjai feladataikat díjazás nélkül látják el, de a feladataik ellátása során felmerülő költségeik megtérítésére igényt tarthatnak.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

26./ Az elnökség hatásköre

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés;

n) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag kizárásáról való döntés (első fokon).

           

27./ Az elnökség működése

 Az elnökség üléseit szükség szerint, évenként legalább 2 alkalommal köteles megtartani, de ha szükséges további elnökségi ülés is összehívható. Az elnökséget az egyesület elnöke hívja össze írásban az ülést megelőző 8 nappal értesíti az elnökség tagjait. Ha szükséges az elnökség ülésére további egyesületi tagokat és külső állami szervek vezetőit is meghívhatja. A meghívóban közölni kell az ülés helyét, időpontját és az ülés napirendjét. A elnökségi ülésére minden esetben tanácskozási joggal felügyelő bizottság elnökét is meg kell hívni. Az elnökség ülése határozatképes, ha azon mind a négy tagja jelen van. Az ismételten összehívott elnökségi ülés csak akkor határozatképes, ha mind a négy tagja az elnökségnek jelen van.

Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a döntést elvetettnek kell tekinteni.

Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elnökségi ülésen elhangzottakat és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnökség elnökének és tagjainak alá kell írni. Az elnökség által hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyből pontosan megállapítható a hozott elnökségi határozat és a szavazás eredménye.

Az elnökség által hozott határozatot az érintett egyesületi tagnak írásban kell megküldeni és az egyesület tagjai számára lehetőséget kell biztosítani az elnökségi határozatok és jegyzőkönyvek megismerésére.

28./ Munkabizottság létrehozása

Az elnökség egyes feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes jellegű munkabizottságot hozhat létre. Az elnökség jogosult meghatározni a munkabizottság konkrét feladatait és az elnökség jelöli ki a munkabizottság elnökét is és számoltatja be a bizottság által elvégzett munkáról.

29./ Az egyesület elnöke

Az egyesület elnökét a közgyűlés választja 4 évi időtartamra, aki újraválasztható. Az elnök képviseli az egyesületet. Az elnök akadályozása esetén az elnökhelyettes jogosult az egyesület képviseletében eljárni. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a titkár jogosult az egyesület képviseletében eljárni. 

30./ Az elnök feladata

 

Az elnök az egyesület általános képviselője.

            a./ A közgyűlés és az elnökségi ülés előkészítése, összehívása és levezetése.

            b./ Az ülésekről jegyzőkönyvet készíttet, amelyet aláír.

            c./ Gondoskodik a közgyűlés és elnökség által hozott határozatok nyilvántartásáról és a határozatok végrehajtásáról, az alapszabály betartásáról.

            d./ Tájékoztatja a tömegkommunikációs szerveket az egyesület munkájáról.

e./ Aláírási és utalványozási jogot gyakorol. Az egyesület bakszámlája feletti rendelkezési jogot az elnökhelyettessel együttesen vagy a titkárral együttesen gyakorolja.

            f./ Gondoskodik az elnökség munkájáról szóló éves beszámoló elkészítéséről,  és az éves beszámolót köteles a bíróságnak illetőleg tárgy év  június 30-át követően pedig az Országos Bírósági Hivatalnak megküldeni.

            g/ Levezeti a közgyűlést.

            h./ Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek a jogszabály, a közgyűlés, vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

31./ Az egyesület elnökhelyettese és feladatai

A közgyűlés 4 évi időtartamra választja, aki újraválasztható.

Az elnökhelyettes feladatai: Az elnökhelyettes jogköre megegyezik az elnökével, annak akadályoztatása esetén őt helyettesíti.

a./ Az elnök akadályoztatása esetén aláírási jogot gyakorol. Az elnök akadályoztatása esetén utalványozási jogot gyakorol a titkárral együtt. Az egyesület bakszámlája feletti rendelkezési jogot az elnökkel együttesen, vagy a titkárral együttesen gyakorolja.

b./ Vezeti a határozatok tárát.

c./ Folyamatos pályázatfigyelés, annak érdekében, hogy a polgárőrség által pályázat útján igénybe vehető támogatásokról a  megfelelő időben szerezzen hiteles információt. Ezzel kapcsolatos hatósági szervekkel kapcsolatot tart fenn. 

d./ Polgárőrség gazdasági tevékenységének elősegítése, illetve eredményesebbé tétele a pályázatok megírásában és pénzügyi elszámolásában való aktív részvétellel.

e./ Intézkedik minden olyan kérdésben, amelyet a közgyűlés hatáskörébe utal, illetve amely nem tartozik a közgyűlés és az egyesület más szervének hatáskörébe.

32/ Szolgálatvezető és feladatai

  A közgyűlés választja 4 évi időtartamra, aki újraválasztható.

 

a./ Gondoskodik az egyesület tagjainak kiképzéséről, a munkájukkal kapcsolatos jogszabályok megismertetéséről.

b./ Gondoskodik a szolgálatellátásról, elkészíti havi bontásban a szolgálatellátás rendjét.

c./ Megszervezi a járőr vagy figyelőszolgálatot, gondoskodik az események nyilvántartásba vételéről.

c./ Közvetlen kapcsolatot tart a Rendőrséggel.

d./ Ellenőrzi a szolgálatteljesítést.

e./ Elkészíti a teljesített szolgálatokkal kapcsolatos jelentéseket, adatszolgáltatásokat.

33./ Az egyesület titkára és feladatai

A titkárt a közgyűlés választja 4 évi időtartamra, aki újraválasztható.

A titkár feladatai: Az egyesületi adminisztrációs feladatok ellátását a titkár végzi.

a./ Előkészíti a közgyűlések és az elnökségi ülések írásos anyagait, gondoskodik a
jegyzőkönyv vezetéséről, emlékeztetők elkészítéséről.

b./ A titkár az elnök irányításával szervezi és intézi az egyesület ügyeit.

c./ Vezeti az egyesület ügyvitelét, levelezését és adatszolgáltatását.

d./ Vezeti a tagnyilvántartást.

e./ Az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén aláírási jogot gyakorol.  Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettessel együttesen utalványozási jogot gyakorol. Az egyesület bakszámlája feletti rendelkezési jogot az elnökkel együttesen, vagy az elnökhelyettessel együttesen gyakorolja.

34./ Az egyesület felügyelőbizottsága

Az egyesület az ügyvezetés, a szabályszerű működés és a vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésére a közgyűlés a jogi személy érdekeinek megóvása céljából 3 tagú felügyelőbizottságot választ. A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a közgyűlés 4 évre választja meg.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottságban személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület ügyvezetésétől függetlenek, a tevékenységük során nem utasíthatóak.

A felügyelőbizottsági tagság az elfogadással jön létre. A tagság megszűnésére a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület elnökségéhez intézi. 

35./ A felügyelőbizottság hatásköre

            a./ Az egyesület pénz- és vagyonkezelésének a vagyonfelügyelete.

b./ Az egyesület gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése.

            c./ A tagdíj és más kötelező befizetések figyelemmel kísérése.

d./ A gazdálkodás szabályszerűségének az előirányzott bevételek és kiadások egyenlegének évenkénti vizsgálata.

            e./ A bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése.

            f./ Az éves beszámoló szakmai felülvizsgálata.

g./A felügyelő bizottság hiányosság megállapítása esetén - annak jellegétől függően - az alábbi intézkedéseket teszi:

-   Csekélyebb súlyú hiányosságokra írásban felhívja a vizsgált szerv, illetve tisztségviselő figyelmét és egyben rámutat a helyes eljárásra.

-    Jogszabályt, alapszabályt, illetve az egyesület érdekeit sértő magatartás észlelése esetén írásban tájékoztatja az egyesület elnökét.

      -   Ha a felügyelő bizottságnak fenti intézkedései nem vezetnek eredményre, javaslatot
      tesz a közgyűlés összehívására. Ebben az esetben a közgyűlést 15 napon belül az 
      elnöknek össze kell hívnia. Ennek elmulasztása esetén, vagy azonnali intézkedést
      igénylő ügyben az ellenőrző bizottság megállapításairól tájékoztatja a törvényességi
      felügyeletet ellátó szervet.

h./ A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni.

i./ A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

j./ A felügyelőbizottság elnöke jogosult az egyesület tisztségviselőitől tájékoztatást kérni, szükséges vizsgálatot tartani, a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal az elnökségi üléseken részt vesz, a működéséről évente a közgyűlésnek beszámol.

36./ A felügyelőbizottság működése

A felügyelőbizottság köteles évenként legalább egyszer ülést tartani. A felügyelőbizottság ülését a felügyelőbizottság elnöke hívja össze, írásban 8 nappal köteles az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a felügyelőbizottság tagjait értesíteni. A felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha azon mindhárom tagja jelen van. A felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. A felügyelőbizottság ülésére az általa hozott határozatok közlésére és nyilvántartására az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

37./ A jelölőbizottság

A jelölőbizottság 3 főből áll, elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg 4 évi időtartamra. A jelölőbizottság elnökének és tagjainak megválasztására a közgyűlés bármely tagja tehet javaslatot. Az előterjesztett személyi javaslatokról nyílt szavazással döntenek.

38./ A jelölőbizottság feladata

A tisztségviselők választásának előkészítése, személyükre vonatkozó javaslattétel összegyűjtése.

VI. Fejezet

 

Az Egyesület gazdálkodása

39./ Az egyesület mint önálló jogi személy, a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és a közgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az egyesület jogosult kiegészítő tevékenységként gazdasági tevékenységet végezni, e tevékenységéből befolyó eredményt köteles az egyesület céljainak megvalósítására fordítani.

Az egyesületnek, bevételei és kiadásai az egyesületekre vonatkozó jogszabályok szerint alakulnak.

Létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.

Tartozásaiért saját vagyonával felel.

Tagjai a tagdíj megfizetésén túl, a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezheti.

Csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

40./ Az egyesület bevételeit az alábbi részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván:

-          tagdíj,

-          gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,

-          költségvetési támogatás,

-          pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

-          az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

-          az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

-          a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,

-          az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,

-          más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,

-          befektetési tevékenységből származó bevétel.

-          egyéb bevétel.

A felajánlások és hozzájárulások elfogadásához az elnökség elfogadó határozata szükséges.

41./Az egyesület kiadásait, ráfordításait az alábbi részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván:

-          alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

-          gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,

-          az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,

-          egyéb költség.

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását, társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

Adománygyűjtő tevékenység, az egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

Az adomány gyűjtése nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

Az adományok, az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kerülnek nyilvántartásba.

Az egyesület közhasznú jogállású szervezetként kettős könyvvitelt vezet.

42./2012. évtől kezdődően minden következő év május 31. napjáig egyszerűsített éves beszámolót kell az egyesületnek készíteni. A beszámolónak tartalmaznia kell:

a./  mérleget (egyszerűsített mérleget),

b./  az eredmény kimutatást (eredmény levezetést),

    

 

VII. Fejezet

Az egyesület működési feltételei

43./ Az egyesület a 2011. évi CLXV. törvény 3 § (2) bekezdése szerinti kiegészítő feladatai:

A polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.

(2) A polgárőr egyesület az (1) bekezdésben foglalt polgárőri tevékenységen túlmenően kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet

a)2a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában, aminek keretében az erdő lovaglás elől el nem zárt területén lovas járőrszolgálatot is elláthat,

b)a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,

c)az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában,

d)a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében,

e)a rendezvények helyszínének biztosításában,

f)a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában,

g)az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében,

h)3a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben,

i)4a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában, valamint

j)5a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás rendjének biztosításában.

(3) A polgárőr egyesület (1) bekezdésben meghatározott alapfeladatait más társadalmi szervezet nem végezheti, ilyen célra más társadalmi szervezet nem alapítható.

44./Az egyesület hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, mivel a szervezet szolgáltatásai, a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin és önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhető a nyújtott szolgáltatás.

Ezekről a nyújtott szolgáltatásokról a polgárőr egyesület honlapján, illetőleg székhelyén a nyújtott szolgáltatások jegyzékéről külön tájékoztatást ad. Ezeket a szolgáltatásokat bárki megismerheti.

45/ Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

46./ Az egyesületet adó- és illetékmentesség illeti meg „a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel”  a 2007. évi CXXVII. tv  alapján.

VIII. Fejezet

 

Az egyesület megszűnése

 

47./ Az Egyesület megszűnik

Átalakulás, egyesülés, kiválás

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

 

Egyesülés:

 

Az egyesület más egyesülettel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet.

Összeolvadásnál az összeolvadó egyesületek megszűnnek, és új egyesület jön létre általános jogutódlás mellett.

Beolvadásnál a beolvadó egyesület szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik egyesület.

Ha az egyesülésben részt vevő egyesületek mindegyike határoz az egyesülés kezdeményezéséről, az ügyvezetéseik kötelesek az átalakulási tervnek megfelelő tartalommal közös egyesülési tervet készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi részt vevő egyesület vagyonmérleg-tervezetét, valamint az egyesüléssel létrejövő egyesület nyitó vagyonmérleg-tervezetét.

Az egyesülésben részt vevő egyesületek az egyesülési terv elfogadásáról külön-külön döntenek.

Az egyesülési tervet akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azt az egyesülésben részt vevő valamennyi egyesület elfogadta.

Szétválás:

 

Az egyesület különválás vagy kiválás útján több egyesületté szétválhat.

Különválás esetén az egyesület megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több egyesületre mint jogutódra száll át.

Kiválás esetén az egyesület fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő egyesületre mint jogutódra száll át.

Az egyesület kiválással vagy különválással úgy is szétválhat, hogy:

A kiváló tag a egyesület vagyonának egy részével már működő egyesülethez mint jogutódhoz csatlakozik (beolvadásos kiválás).

A különváló tagok az egyesület vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő egyesületekhez mint jogutódokhoz csatlakoznak (beolvadásos különválás).

Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a döntéshozó szerv szétválásról szóló döntéséhez annak az egyesületnek a hozzájárulása is szükséges, amelybe a kiváló vagy különváló tagok beolvadnak.

A szétváló egyesület jogai és kötelezettségei:

 

A szétváló egyesület jogutódjai – ideértve kiválás esetén a megmaradó egyesületet is – a szétváló egyesület a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválási terv rendelkezései szerint kötelesek helytállni.

Ha az adott kötelezettséget a szétválási tervben nevesített jogutód nem teljesíti, azért valamennyi jogutód egyetemlegesen köteles helytállni.

Ha egy kötelezettségről a szétválási tervben nem rendelkeznek, azért a jogutódok egyetemlegesen kötelesek helytállni.

A szétváló egyesület vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelynek az adott jogot a szétválási terv juttatta. Ha valamely jogról a szétválási tervben nem rendelkeztek, az a jogutódokat a vagyonmegosztás arányában illeti meg.

Egyesület jogutód nélküli megszűnése

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

-          határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt,

-          megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett,

-          a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését,

-          az arra jogosult szerv megszünteti

Feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

 

-          Az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

-          az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg.

-          az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Rendelkezés a fennmaradó vagyonról

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyon Szegvár Nagyközség Önkormányzata részére történő juttatásáról rendelkezik az egyesület.

Az Önkormányzat a vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület alapvető céljával megegyező vagy hasonló közhasznú célok megvalósítására használhatja fel.

Vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt, a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül, az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag, vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható

 

 

IX. Fejezet

 

Az egyesület törvényes működésének biztosítékai

 

48./ Törvényességi felügyelet

A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt.

60./ Az egyesület határozatainak bírósági felülvizsgálata

A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.

49./ Törvényességi ellenőrzés

A civil szervezet működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet

a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak,

b) működése, határozatai, a döntéshozó szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.

Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén

a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a döntéshozó szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,

c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.

A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége, így az egyesülési jog gyakorlása sérti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár.

A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja

a) az egyesület megszűnését, ha

aa) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt,

ab) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett,

ac) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,

ad) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken, feltéve, hogy az aa)–ac) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.

A civil szervezet – feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén – a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

Az ügyész a civil szervezet szervének törvénysértő határozatának megsemmisítésére irányuló keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.

X. fejezet

 

Záró rendelkezések

50./ Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a 2011. évi CLXV. törvény, a Polgári törvénykönyv, a 2011. évi CLXXV. törvény és a 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései az irányadóak.

Az egyesület részletes működésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell szabályozni.

52./ Ha az egyesületnél külön tagozat, vagy csoport jön létre az alapszabály keretei között, a sajátos működési rendjüket és szabályaikat maguk határozzák meg (vagy a vezetőség) azzal, hogy az erről szóló rendelkezések nem ütközhetnek a fentiekben felsorolt jogszabályi, illetőleg az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatába.

53./Az elnökség az egyesületi tagokról tagi nyilvántartást vezet, gondoskodik a nyilvántartásba vett tagok személyi adatainak védelméről, a tagi nyilvántartás nem nyilvános.

Az elnökség a nyilvántartásba vett egyesületi tagok részére az Országos Polgárőr Szövetség által biztosított polgárőr igazolványt adja ki, a polgárőr szolgálat ellátásához formaruhát biztosít és biztosítja, hogy az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott Szolgálati és Etikai Szabályzatot a polgárőrség tagjai megismerjék és betartsák.

54./ Ezen alapszabály az egyesület közgyűlése 2015. május hónap 23. nap megtartott közgyűlésen ezen nappal történő hatályba lépéssel fogadta el, egyidejűleg a korábban hozott alapszabályt a közgyűlés hatályon kívül helyezi.

Kelt: Szegvár, 2015. május 23.

                                                                                  Bihari Ferenc sk.

                                                                                  Szegvári Polgárőr Egyesület elnöke

1./ Tanú:                                                                  

Név: Vighné Somodi Rita                                        

Lakcím: 6635, Szegvár Táncsics u. 26

aláírás: Vighné Somodi Rita sk.

2./ Tanú

           

Név: Horváth István                                                  

Lakcím: 6635, Szegvár Arany J. u. 2/b

aláírás: Horváth István sk.